Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti bizalmi szintben egy 1-től 10-ig terjedő skálán a „7-es, 8-as körül vagyunk”, tehát „azért vannak fenntartások, ez érezhető” mindkét oldalon – jelezte a tárgyalások hangulatáról és a magyar kormány által tett felajánlások kinti hitelességével kapcsolatban az ATV mai műsorában Navracsics Tibor.
Megszerezte a Politico azt a november 4-i dátumú anyagot, amelyben a magyar kormány számos jelentős igazságszolgáltatási reformot vállalt az Európai Bizottság felé a helyreállítási programunk elfogadásáért és majdani kifizetéséért cserébe. A menetrend jelenleg úgy néz ki, hogy a vállalások tükrében a magyar helyreállítási programot vagy a jövő héten, vagy az azt követő héten fogadná el az Európai Bizottság, hogy utána a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen a tagállamok is dönthessenek róla és így Magyarország elkerülje azt, hogy tanácsi jóváhagyás hiányában az 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás nagy részét elbukja.
Budapest és Brüsszel „számos területen előrelépést ért el az elmúlt hónapban” a magyar helyreállítási program véglegesítése kapcsán, és „azon dolgozunk, hogy a lehető leghamarabb lezárjuk az értékelésünket” – jelezte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság szóvivője a Bloombergnek.
Az Integritás Hatóság munkájának november 19-i megkezdése kulcsfontosságú vállalás volt a 17 pont között a jogállamisági eljárás lezárásához és ezután megnyílhat az út a 2021-2027-es uniós pénzekhez szükséges Partnerség Megállapodás megkötése előtt – jelezte a 24.hu-nak adott interjúban Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter azt is elárulta, hogy a helyreállítási programunk brüsszeli elfogadásáért cserébe az igazságszolgáltatás függetlenségén kívül egyéb elvárás nincs. Jelezte, hogy a pedagógusoknak beígért béremelés nagyobb része nem is a helyreállítási programból, hanem a normál Operatív Programokból jönne és azt is mondta, hogy összességében 1,5-2 milliárd eurós méretű oktatásfejlesztési program valósulna meg a különböző uniós forrásokból, benne a béremeléssel.
Ha nem kapjuk meg a koronavírus-válság enyhítésére szóló helyreállítási program pénzeit, akkor megvétózhatjuk azt az újabb közös adósságfelvételre épülő tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna – lengette be Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a brit The Telegraph által írt körkép szerint.
Lehet megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági eljárásban, de mivel szemléletváltás történt Brüsszelben, így nem valószínű az, hogy a Bizottság „beéri annyival, ami most az asztalon van” – vázolta a Portfolio-nak adott interjúban Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját azután kérdeztük, hogy tegnap Thierry Breton, a Bizottság tagja Budapesten azt jelezte: azokat a szakmai anyagokat is beépítik a magyar kormánnyal való tárgyalási folyamatba, amit a minap a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor közösen adott ki a kormány által tett vállalások tartalmáról. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a kényszerek hatalma hozhatja el a megállapodást, aminek tartalma kapcsán még azt sem zárta ki, hogy „a kormány eddigi merev elzárkózása ellenére napirendre kerül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése is”.
Jelentős hiányosságokat talált a minap az EU-pénzek kiszabadításáért elfogadott magyar törvényekben három magyar civil szervezet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország, ezért részletes, angol nyelvű elemzést tettek közzé "bízva abban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások nyomán lehetőség nyílik a törvények szükséges módosítására" - áll a három szervezet pénteki közös közleményében.
A 2021-2027-es felzárkóztatási pénzeknél könnyebb a dolgunk, mert ezek kapcsán csak az Európai Bizottsággal kell megállapodnunk és a jogállamisági eljárásban vállalt 17 intézkedésen túl már nem jöhetnek újabb elvárások, „a helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az EB csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell” – jelezte az Indexnek adott interjúban Navracsics Tibor.
A tagállamok pénzügyminiszterei legkésőbb december közepéig elhalaszthatják a szavazást a Magyarország esetében, az Európai Bizottság által javasolt, nagyjából 3000 milliárd forint (7,5 milliárd euró) pénzügyi szankcióról - tudta meg a Népszava.
„Nincsen B-terv, az Európai Bizottsággal való megállapodás A Terv, és ezt meg is fogjuk valósítani” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Navracsics Tibor. Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfőnek az Európai Bizottsággal folytatott eredményes tárgyalásoktól függetlenül „mindig gondolkodnia kell alternatívákban” és megjegyezte, hogy múlt heti brüsszeli tárgyalásain azt érzékelte: elégedett a Bizottság képviselője a magyar Integritás Hatósággal és a Korrupcióellenes Munkacsoporttal kapcsolatos tervekkel. Azt is elismerte azonban, hogy „jórészt a sajtóból értesültünk arról, hogy az újjáépítési alapról szóló tárgyalásoknál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is fel kívánják vetni” és elárulta azt is, hogy egyelőre hiába kérték a teljesítendő feltételek listáját, ugyanis nincs még meg a mandátuma az erről tárgyaló brüsszeli stábnak.
Nemcsak a korrupció elleni küzdelem terén kell 17 fajta lépést tennie a magyar kormánynak azért, hogy kiszabadítsa az EU-pénzeket, hanem az igazságszolgáltatás terén is kell reformokat vállalnia, mert csak utóbbi esetén fogja jóváhagyni az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet és később csak a vállalások teljesítése esetén fog abból pénzt kifizetni – derült ki a Bloomberg szerdai tudósításából, amelyben megszólalt Didier Reynders uniós igazságügyi biztos.
Az Európai Bizottság (EB) mesterkélt érvekkel támasztja alá a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását Magyarországgal szemben, Brüsszel valódi célja a magyar kormány leváltása - jelentette ki Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes egy kedden megjelent interjúban.
Magyarországon megtalálható minden olyan energiaforrás, például a szél és a geotermia, amelyek az energetikai átalakítás során lehetővé teszik, hogy függetlenné és zölddé váljunk - jelentette ki Palkovics László technológiai és ipari miniszter hétfőn Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A legfrissebb jelek szerint súlyos pénzügyi szankciós javaslatot fogalmaz meg vasárnap az Európai Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács felé a magyar jogállamisági eljárásban, de nyitva hagyja az ajtót arra is, hogy ha a következő 1-3 hónapban a magyar kormány felőli felajánlások a gyakorlatban is megvalósulnak, akkor még elkerülhető legyen a szankciók tényleges foganatosítása. Euró tízmilliárdok sorsa, folyósításának ütemezése múlik a következő hónapok fejleményein, és mivel sok a zaj az ügyhalmazban, röviden összefoglaljuk, hogy mire kell igazán figyelni.
Hétfőn kerülhetnek az Országgyűlés elé az Európai Bizottságnak tett korrupcióellenes ígéretekkel kapcsolatos törvényjavaslatok – jelentette be Navracsics Tibor.
Az elmúlt hónapokban több ügyben előrelépés történt a magyar hatóságokkal, de még mindig maradtak nyitott kérdések, így a korrupcióelleni küzdelem, a megfelelő audit és kontroll rendszerek, sőt oktatási kérdések is – jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője az EUobserver kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mi áll a magyar helyreállítási program elfogadásának útjában a jogállamisági vita kapcsán. Közben a cseh Európa-ügyi miniszter éles hangú Reuters-interjúban üzente, hogy a magyar kormánynak előbb változtatnia kell a jogállamisági kereteken ahhoz, hogy pénzhez jusson; a napi.hu összefoglalója pedig azt vázolta, hogy a különböző területeken a viták még hetekig-hónapig elhúzódhatnak az Európai Bizottsággal, így leghamarabb csak jövő tavasszal érkezhetnek EU-pénzek Magyarországra. Azt is leírták, hogy információik szerint a jogállamisági viták kapcsán a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknak pedig nagyjából a 40 százaléka lehet valódi veszélyben, ami kalkulációink szerint mintegy 4 ezer milliárd forintot jelentene. Közben a Portfolio brüsszeli háttérinformációi szerint ezekben a napokban kellene megérkeznie az első olyan jelzéseknek a Bizottság elnöki kabinetjéből, hogy a szakértői stábok például a jogállamisági eljárásban a megállapodás felé haladhatnak-e, vagy nem. Utóbbi azt jelentené, hogy szeptember 22-ig a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács elé viszi a vitát, megjelölve, hogy mely területeken konkrétan mi a probléma a magyar pénzosztási keretekkel és ezért milyen pénzügyi szankciókat javasol. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el, melyik irányba haladnak a folyamatok, feltehetően Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szeptember 14-i, az Európai Parlament előtt tartandó évértékelő beszédében küld majd kifelé szignált az EP-képviselőknek, a közvéleménynek, és a piacoknak.
Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.